Amikor a Wikileaks másfél évvel ezelőtt először szivárogtatott ki bizalmas amerikai diplomáciai iratokat, az amerikai hírszerzés egy olyan gyenge pontjára mutatott rá, amelynek kiküszöbölése még ma is kihívást jelent a titkosszolgálatoknak - mondta egy információbiztonsággal foglalkozó konferencián James Clapper, az amerikai szolgálatokat összefogó hivatal vezetője.
1
A több százezer titkos iratot a vádak szerint az amerikai hadsereg egy közlegénye, Bradley Manning jutatta el a WikiLeaksnek. Az, hogy egy ilyen alacsony beosztású katona ennyi titkos irathoz férhetett hozzá, felveti a kérdést, nem ment-e túl messzire a kormány a bizalmas információkhoz való hozzáférésnek a 2001-es terrortámadások után bevezetett liberalizálásával. Ezt a lépést azzal indokolták az illetékesek, hogy a támadások megelőzhetőek lettek volna, ha megfelelő emberek hozzájutnak bizonyos információkhoz. "A 2001-es támadások a után a megosztás szükségessége vált hangsúlyossá. Egy olyan társadalomból, amelyben a tudás volt szükséges, olyanná alakultunk, amelyben a megosztás lett az" - fejtette ki a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatóhelyettese, Eric Velez-Villar, aki szintén felszólalt a konferencián.
"A cél az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az információk védelme és megosztása között" - hangsúlyozta ezzel összhangban Clapper, aki a következő öt évben lényegi és érezhető változásokat ígért ezen a téren. Clapper, aki a hírszerzései szervek vezetőjeként Barack Obama egyik főtanácsadója, "borzalmas esetnek" nevezte a WikiLeaks-szivárogtatásokat, amelyek azonban reformokra vezettek a megfigyelés illetve a média feletti ellenőrzés kérdéseiben. "Többet kell tennünk az adatok védelméért, ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy az arra jogosult emberek hozzáférjenek az információkhoz" - véli a hírszerzés vezetője. Az új rendszer kialakításához főként az adatok megfelelő azonosítására, kategorizálására és felcímkézésére lesz szükség, hogy pontosan meghatározható legyen, ki jogosult a hozzáférésre.
Clapper egyik helyettese szerint mindehhez először is a bizalmat kell helyreállítani, mivel a WikiLeaks-ügy alapjaiban rendítette meg a titkosszolgálatokba vetett bizalmat. David Shedd, a katonai hírszerzési szervezet igazgatóhelyettese szerint pedig a különböző kémszervezetek közti kommunikáción és információ-megosztás gyakorlatán kellene javítani a "rendkívül káros" szivárogtatások elkerülésének érdekében.
Miközben az amerikai hírszerzés vezetői a reformokat tervezik, Julian Assange, a WikiLeaks jelenleg Nagy-Britanniában házi őrizetben tartott alapítója hamarosan saját TV-műsorral jelentkezik majd az angol nyelvű Russia Today TV-csatornán. A Kremlhez kötődő csatorna bejelentése szerint a műsorban "a politikai színtér legkülönbözőbb ellentmondásos szereplői - forradalmárok, gondolkodók és a hatalom belső emberei - találkoznak majd, hogy megosszák elképzeléseiket arról, milyen lesz holnap a világ és miként lehet elérni egy szebb jövőt". A csatorna várakozási szerint a talk-show rendkívül sikeres lesz.
